Társadalmunk ma igazságelvonási tüneteket mutat, hiszen 1946-tól 1956-ig az akkori hatalomgyakorlók „hazudtak nappal, hazudtak éjjel, hazudtak minden hullámhosszon”, s ugyan a bevallással máig tartoznak, az ’56 utáni hatalomfolytatók gyakorlata egy fikarcnyival sem volt különb. Bár 1990 után valamelyest esélyesebbnek látszott az igazság, most mégis, mintha a hazugság mestereinek tora készülődne.
Hogyan juthattunk idáig? Hogyan hagyhattuk, hogy a pénzért, hatalomért hazudozók eszközévé váljék a média, a szabadságára oly büszke sajtó? Hogyan történhetett, hogy az igazak szava nem, vagy csak alig jutott el a média útján a közönséghez?
Bár kellene, de ne kutassuk most ezt! Hiszen fontosabb, hogy amikor végre magyarok tömegei mondják, hogy elég volt, amikor nemcsak Magyarország, de az egész magyarság egyként kiált az igazságért, akkor mi, újságírók, értsük olvasóink, nézőink, hallgatóink szavát. Ne féljünk az igazmondók üzenetét közvetíteni, hiszen így magunk is igazak leszünk! Álljunk ellen a hazugságnak, függetlenül attól, hogy melyik médiumnál dolgozunk, melyik párttal szimpatizálunk! Ne féljünk az igazságtól, hiszen csak az igazság által lesz miénk a szabadság!
Hajrá magyar újságírók! Hajrá a hazugság ellen, hajrá az igazság szabadságáért!
A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége