Az egyesület fontosabb adatai:
Székhelye: 1118 Budapest, Himfy u. 9.
Adószáma: 1-8062269-1-43
Alapítva: 1991.
Nyilvántartó: Fővárosi Bíróság
Bírósági nyilvántartási száma: 5488
Nyilvántartásba vételének ideje: 1991. október 27.
Közhasznúsági nyilvántartásba vételi bejegyző végzés száma: Pk.61433/1993
Közhasznúsági nyilvántartásba vétel időpontja: 2006. július 12.
Beszámolási időszak: 2007. január 1-től 2007. december 31-ig.
A Magyar Katolikus Újságírók Szövetségét (MAKÚSZ) 2006. július 12-én jegyezte be a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezetként. A 2007. év volt az első teljes közhasznúsági minősítésű éve, ezért ez az első közhasznúsági beszámolója.
A MAKÚSZ 1991 óta ad szakmai, szervezeti keretet a keresztény értékrend és erkölcs alapján munkálkodó hazai és határon túli magyar szerkesztőknek, újságíróknak, az írott és az elektronikus médiában dolgozóknak. A szövetség a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jóváhagyásával viseli a “katolikus” jelzőt. Tevékenységi területe Magyarország és a világnak minden olyan helye, ahol magyar nyelvű sajtó működik. A szövetség a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben meghatározottak alapján közhasznú szervezetként valósítja meg céljait.
Az alapszabály szerint a szövetség célja volt a 2007. évben is, hogy „a tömegkommunikációban, az irodalomban és a közszereplés során a keresztény világnézet és erkölcs alapján, az igazság igényeinek megfelelően történjék tájékoztatás a környezetről, hazánk életéről és a világ dolgairól.” A Szövetség céljait azáltal igyekszik elérni tagjai révén, hogy azok a tömegtájékoztatásban, az irodalomban és a közszereplés során keresztény értékeket képviselnek. Arra törekedtünk és törekszünk tehát, hogy tagjaink mind egyénileg, mind pedig közösen az egyetemes emberi értékek alapján a magyar nemzeti érdekeket képviseljék, hivatásukat minél magasabb színvonalon gyakorolják. Céljait nemzetközi kapcsolatok kiépítésével, tagjai szakmai képzésével és továbbképzésével is elő kívánja mozdítani.
A MAKÚSZ tagjai számára érdekképviseleti funkciót tölt be, közös fellépéseket kezdeményez, és állásfoglalásokat tesz közzé. Egyéves előkészítő munka eredményeként 2000-ben sikerült közös etikai alapelveket elfogadni négy újságíró szervezetnek, (MÚOSZ, MÚK, MAKÚSZ, Sajtószakszervezet), s létrejött az Etikai Együttműködő Tanács, amely az elmúlt időben több alkalommal hozott nyilvánosságra a sajtóetikával kapcsolatos állásfoglalást.
A MAKÚSZ teljes jogú tagja a katolikus újságírók világszövetségének, (UCIP), delegáltjai a 2007. évben csak elektronikus úton vettek részt a világszövetség választmányának és regionális bizottságainak munkájában. A szövetség ugyancsak tagja a katolikus rádiósok, tévések, videósok világszövetségének (SIGNIS).
A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A MAKÚSZ évente többször rendez tanulmányi napot, az ország különböző régióiban, Budapesten pedig klubesteket, ezekkel segíti tagjai és az érdeklődők szakmai fejlődését, az aktuális ügyekben való tájékozódását. Részt vesz a társszerveztek (PRÚSZ, MÚK, MÚOSZ, Sajtószakszervezet, MÚRE) rendezvényein, illetve a saját programjaira meghívja azok képviselőit, s velük együttműködve tesz erőfeszítéseket az újságírás színvonalának emeléséért. A Szövetség működése nyilvános, azaz minden érdeklődőt hív és vár valamennyi programjára.
A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége közhasznú tevékenységei 2007. évben időrendi sorrendben:
2007. január 24. – Érték és mérték, haszon és erkölcs a médiában. – Ki keres a végén? címmel rendeztünk konferenciát a Protestáns Újságírók Szövetségének közösen a médiáról.
A huszadik század végének jelenségei azok a médiumok, amelyek működéséből „biztos senkinek semmi haszna nem származik, sőt adott esetben csak kárt okoznak” Az előadások azt a témát járták körül, vajon megvalósítható-e olyan média, amely nem árucikként tekint a hírre, az információra. Erkölcs és üzlet – szembenálló, vagy összehangolható szempontok a média területén. Tényfeltárás, vagy szenzációhajhászás? Vajon létezik-e nem üzleti alapokon működő értékközpontú hírszolgáltatás? Tellér Gyula szociológus, közíró, a Fidesz országgyűlési képviselője a médiarendszert elemezve elmondta, kiindulópont a műsorszolgáltató, valamint a mögötte álló, hasznosulni akaró tőke, amelynek célja, hogy még több pénze legyen. Erre a legegyszerűbb módszer, hogy a hirdettetők hirdetéseit jelentős összegekért leközli. A hirdettető szolgáltatásokat, árukat akar értékesíteni, amelyeket ennek érdekben minél kívánatosabbnak akar feltüntetni, termékéhez pozitív életérzést párosítva. A pénz mellett tehát már egyfajta pszichológiai tényező is megjelenik, a megkívántatás. Az előbbiek alapján mindkét fél közös célja, hogy sokan nézzék a csatornát, hiszen a nagy nézettség nagyobb profitot jelent a reklámozónak, és így a csatornának is – mutatott rá. Scherer Zsolt médiaszakértő elsősorban azzal foglalkozott, hogy a pénzközpontú szemlélet milyen mélyen hatol le a média világába. Mint mondta, leér a helyi médiumokig, addig, ameddig a multinacionális cégek reklámkampányai elérnek. A tulajdonviszonyokat vizsgálva elmondta, a kereskedelemi médiumok döntő része, amelyeken keresztül a nagy cégek reklámkampányai megvalósulnak, külföldi kézben vannak. A hazai reklámpiac főszereplője a két nagy kereskedelmi csatorna, illetve ezek szatellit csatornái. Ezeknél viszont nagyobb reklámbevétel realizálódik, mint amennyit a nézettség alapján várnánk. Aránytalanság áll fenn – mutatott rá. Mint hozzátette, ez alapján úgy tűnik, hogy ahelyett, hogy verseny lenne a kereskedelmi csatornák között, egyfajta kartell-szerű működés látható úgy a reklámpiac, mint a műsorgyártás terén. A „Ki keres a végén?” kérdésből kiindulva vizsgálta a média világát Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, médiaszakértő. Ehhez számba vette a „keres” ige értelmező kéziszótár szerinti jelentéseit. Csupán hatodik jelentése az pénzt keres jelentés – mondta. Alapvetően tehát szerinte nem a profit az alapvető kérdés a média helyzete kapcsán, hanem sokkal inkább a tartalom. Meszleny László, az ORTT tagja a gyerekek felől közelített a kérdéshez. Mint mondta, bár nem bíznánk gyermekünket egy idegenre, a tévéműsorok révén mégis ezt tesszük, hiszen mások által válogatott filmeket néznek nap mint nap. A szülő pedig nem tud állandóan jelen lenni. Rámutatott, a probléma az, hogy a műsorok összeállításánál nem a minőség a szempont, hanem az ár.
2007. január 24. – Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíj létrehozásában a MAKÚSZ kezdeményező szerepet vállalt 1997-ben, ezért a díjat odaítélő bizottság tagjait a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége és a Sajtószakszervezet, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára delegálja. Az általuk alkotott bírálóbizottság ajánlása alapján a püspöki konferencia a 2007. évben Toldi Évának, a Veszprém megyei Napló munkatársának, valamint Szőnyi Szilárdnak, a Heti Válasz rovatvezető-helyettesének adományozta a Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjat.
2007. február 9. – Digitalizáció: a tájékoztatás jövője
A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége és a Protestáns Újságírók Szövetsége közös konferenciát tartott a digitalizációról. A rendezvény aktualitását az adta, hogy az Európai Unió elvárása szerint 2012-ig valamennyi tagországban át kell állni a hagyományos műsorszórásról a digitálisra. Erre azonban Magyarországon sem a műsorszolgáltatók, sem a médiahatóság nincs felkészülve. A konferencia arra kerete a választ, vajon, milyen lépések történetek eddig, s melyek kívánatosak a megfelelő felkészülés érdekében? Konvergencia, platform, multiplex? Csak technikai kérdés-e a digitalizáció? Üzlet? Netán közérdek?
Késésben vagyunk a digitális műsorszórási technikára való átállásban – hangoztatta egy pénteki budapesti konferencián Bartha József, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Műsorszolgáltatási Igazgatóságának vezetője. Mint mondta, Magyarországon még az idén pályáztatnák ezeket a műsorszolgáltatási jogosultságokat, miközben más államokban e lépés megtételénél 2-3 évvel korábban született meg a terület jogszabályi rendezése. A szakember hangot adott azon álláspontjának, hogy 2002-re meg kellett volna hozni a területet szabályozó törvényeket. Bartha József úgy vélekedett: alig öt évünk van arra, hogy kiépítsük a most használt analóg műsorsugárzási rendszerek helyére lép ő digitálisakat, ami kevesebb, mint amennyi alatt Nagy-Britanniában sikerült ezzel a feladattal megbirkózni. Vári PéterScherer Zsolt médiaszakértő, politológus, aki szerint az Európai Unió egyes kérdések „külön kezelését” írja elő, nem pedig azt, hogy más-más törvényben szabályozzák ezeket. A digitális átállás kérdései kapcsán Szikora József, az egyik szervező, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke azt a kérdést tette fel, hoz-e olyan változást az új technika, „amitől az ember boldogabb lesz, jobb lesz”; „vannak gyanúim, hogy ez korántsem biztos” – adta meg a választ saját felvetésére. Novotny Zoltán, a másik szervező, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke arról beszélt, a magyar piacon napjainkban „gyakorlatilag van száz rádió, amelyekből már kiveszett az érték” . kormánytanácsadó arról beszélt, a kormányzat több törvényben kíván foglalkozni a kérdéssel, egyfelől azért, mert a hírközlés és a tartalomszabályozás kérdéseit külön kell választani, másrészt azért, hogy ne kelljen az utoljára elkészülő anyagokat bevárni az új szabályozás megszületéséhez. Hangot adott annak az álláspontnak, hogy jövőre akár megkezdhetik immáron nem kísérleti jellegű működésüket az első földfelszínen sugárzó digitális adók. „Politikai kérdés, hogy hány jogszabályra akarjuk bontani a médiatörvényt” – jelentette ki
2007. március 15. – A Magyar Köztársaság oktatási minisztere minden év március 15-én, a Szabad Sajtó Ünnepén Táncsics-díjakat adományoz. A médiaszakemberek legmagasabb állami kitűntetését kiemelkedő újságírói tevékenysége elismeréséül a 2007. évben három kolléga mellett Miklián László újságíró, a MAKÚSZ jelöltje kapta, aki Tárnoki András írói néven a Keresztény Élet főmunkatársa. Az odaítélő bizottság munkájában a MAKÚSZ delegáltjai is részt vettek.
2007. április – Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége támogatásával, a Magyar Szemle Alapítvány gondozásában megjelent M. Szebeni Géza: Alcide de Gasperi című könyve, mely a mélyen vallásos, keresztény szemléletű politikus életét és munkásságát dolgozza fel.
2007. május 3. – Dr. Kiss-Rigó László médiapüspöknél tett látogatást Szegeden Neumayer Katalin, Szikora József és Gebauer Szabolcs. A MAKÚSZ-elnökség három tagja látogatásának célja volt, hogy bemutassa a szövetséget, tevékenységét a nemrégiben kinevezett médiapüspöknek. A vezetők eszmecserét folytattak az elkötelezett újságírás közéletben betöltött szerepéről, fontosságáról és lehetőségeiről. A megbeszélésen a magyar katolikus újságírás helyzetének javításáról, a MAKÚSZ nemzetközi tagságának fontosságáról, azaz a nemzetközi szervezetek munkájában való aktív részvételről esett szó.
2007. május 29. – Egyházi szolgálat és misszió a világi médiában címmel felekezeti médianapot tartottunk a katolikus és a protestáns újságíró szövetség, az egyházi műsorokat készítő, a felekezeti lapokat szerkesztő és kiadó újságírók részvételével. A pünkösd köré szervezett rendezvény célja, hogy az egyházi, vagy vallási szerkesztőségek vezetői és vezető munkatársai felekezettől, médiumtól és médiatípustól függetlenül újragondolják a felekezeti újságírás missziós lehetőségeit és felelősségét. A 2007. évi konferencia vendége Sebastian atya verbita szerzetes volt, a Pápai Missziós Művek magyarországi igazgatója.
2007. június 2. – „Civil Intelligencia – Keresztény Nonprofit Partnerség”
A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége és az Ifjúsági Koordinációs és Szolgáltató Iroda szervezésében került sor civil szervezetek és közösségek egész napos kommunikációs fórumára. A rendezvényen a szervezeti és közösségi kommunikáció gyakorlati kérdéseit dolgoztuk fel. Újságírók segítségével kerestük a választ a még hatékonyabb párbeszéd elősegítésére a sajtó és a civil szervezetek között. A fórumon bemutattuk az év első felében, a MAKÚSZ támogatásával készült átfogó kommunikációs kutatás zárótanulmányát, melyet keresztény kötődésű közösségek és civil szervezetek körében, tagjaink bevonásával végzett az Ifjúsági Koordinációs és Szolgáltató Iroda. A fórum a „Civil Intelligencia – Keresztény Nonprofit Partnerség” program keretében valósult meg, mely a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség és partnerei együttműködésében két éven át kísérte végig a keresztény civil szervezetek és közösségek gyakorlatát az ifjúság, önkéntesség, képzés, kommunikáció és fenntarthatóság témakörökben és dolgozik együtt a még jobb együttműködések és projektek kimunkálásán.
2007. június 23. – A MAKÚSZ az emberi és állampolgári jogok védelme érdekében közleményt adott ki Kármán Irén megveretése kapcsán, melyben a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége megdöbbenését és egyben együttérzését fejezte ki Kármán Irén újságíró kollégával történtek miatt. A demokrácia hiányának súlyos jeleként értékelte, hogy a köz érdekében tevékenykedő újságírót maffiamódszerek, illetve erőszak fenyegetheti. Tűrhetetlennek tarja, hogy Magyarországon félnie kelljen annak, aki tisztességes tényfeltáró munkára vállalkozik.
2007. július 12. – MAKÚSZ reagálás a független megóvása média érdekében – a Magyar Nemzet: Duna TV: MSZP-s kurzus című cikke kapcsán (2007. július 10.) a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége aggályosnak tartja, hogy a műholdas közszolgálati csatornát felügyelő kuratórium egyik, az MSZP által jelölt tagja a jövőben szerkesztői kurzusokat tart a televízió munkatársainak. Ez a gyakorlat, túl azon, hogy ellentétes a médiatörvény szellemével, a sajtószabadság csorbulásaként, valamint közszolgálati csatornánál megengedhetetlen pártbefolyás kialakításaként értékelhető. A közmédium tulajdonosi jogokat gyakorló testülete tagjának nem lehet feladata az általa felügyelt szerkesztőségek oktatása, az ott folyó munka befolyásolása.
2007. szeptember 21-23. – Intenzív magyar nyelvtanfolyam – avagy nyelvi ásatások a magyar nyelv benső tudásának feltárására címmel rendeztünk szakmai továbbképző hétvégét fiatalok számára. A MAKÚSZ Nagymaroson tartott íráskészség fejlesztő tanulmányi napját elsősorban 14-30 év közötti fiatal újságíróknak, vagy újságíró-jelöltek számára szervezte. A hétvégi továbbképző program célja volt gondolkodásunk egyik nagy egységének, a magyar nyelvnek nyelvrégészeti feltárása. Kutatásvezető Czakó Gábor író volt, segítsége Szabados György zongoraművész. A feltárások során közreműködött Juhász Zoltán furulyaművész.
2007. október 5-7. között az egyházközségi értesítők és kisközösségi lapok szerkesztőinek VI. országos találkozóját rendezte a szövetség Intenzív magyar nyelvtanfolyam témájához kapcsolódva. A MAKÚSZ egyházközségi lapok szakosztálya az MKPK Sajtóirodájának közreműködésével rendezte meg a plébániai sajtóapostolok országos találkozóját és továbbképzését a budatétényi Verbita lelkigyakorlatos házban.
2007. november 17. – MAKÚSZ őszi tanulmányi és továbbképző szakmai napjának témája volt: Hit és vallás a kortárs magyar művészetben.
A program előadói a magyar irodalom és a társművészetek bevonásával járták körbe hazánk művészetének az egyházhoz, az egyházi témákhoz való viszonyát, valamint a társadalom – vallás – művészetek háromszögének összefüggéseit. Közös előadást tartott Cs. Varga István író és Jáky Teodóz bencés szerzetes Hit és vallás a magyar költészetben, valamint Dragonits Márta belsőépítész: A szakrális művészetek hete, a városmisszió kinyújtott keze címmel. Véghseő KláraCs. Varga István mutatta be Bősze Balázs soproni MAKÚSZ-tag Ablak a csillagokra című, nemrég megjelent verseskötetét. A MAKÚSZ tagjai számára alapított kitüntetést – a Sinkó Ferenc-díjat, amelyet évente kap egy fiatal kolléga „ígéretes pályakezdésének” elismeréseképp – a 2007. évben a szövetség Táncsics-díjasaiból álló kuratórium ifj. Gyorgyovich Miklósnak adományozta. A díjazott A Szív című jezsuita folyóirat ifjúsági rovatának szerkesztője, valamint a rovathoz kötődő honlap elindítása is a nevéhez fűződik. festőművész alkotásai bemutatásával osztotta meg gondolatait a szakrális művészetről. A szakmai nap keretében
A Szövetség 2007-ben költségvetési támogatást nem kapott.
Pályázat során az ORTT-től 1.500.000,- Ft, az Ifjúsági Koordinációs és Szolgáltató Irodától 85.000,- Ft pályázati összeget nyert, melyet kizárólag a pályázatban meghatározott rendezvényekre (Érték és mérték, haszon és erkölcs a médiában – Ki keres a végén? (2007. január 24.); Digitalizáció: a tájékoztatás jövője (2007. február 9.); „Táguló Körök” – sajtófotó kiállítás (2006. december 15.) és célokra (M. Szebeni Géza: Alcide de Gasperi című könyvének támogatása) fordított.
A Szövetség vagyonát a bankszámláján elhelyezett pénzösszeg jelenti, befektetésekkel, tárgyi eszközökkel jelenleg nem rendelkezik.
Vállalkozási tevékenységet nem folytatott. Tartós adományozásra szerződést nem kötött.
A szövetségnek főfoglalkozású dolgozója nincs, tiszteletdíjat nem fizet.
A szövetség az alapító okiratában foglalt közhasznú céljainak megfelelően végezte tevékenységét a 2007. évben.
Budapest, 2008. április 18.
Szikora József, elnök Gebauer Szabolcs, főtitkár