A Kárpáti Igaz Szó és a Szabadkai Rádió tudósítása nyomán:
A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának létrejötte kétségtelenül új szakaszt nyitott a határon túli és az anyaországi média kapcsolattartásában. A magyarországi, horvátországi, erdélyi tanácskozás után most első ízben Kárpátalján találkozhattak az újságírók, mondta Kőszeghy Elemér, a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének elnöke „A Kárpát-medencei magyar kisebbségi média szerepe és tapasztalatátadása az európaiság elmélyítésében” címmel rendezett tanácskozáson. A Hungarológiai Központban megtartott rendezvényen Lizanec Péter, a központ igazgatója, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának dékánja ismertette az általa vezetett intézmények tevékenységét. Vitaindító előadásában Horváth Katalin docens elsősorban a médiaproduktum tartalmát és minőségét vizsgálta, politikai-gazdasági összefüggésekben is elemezve az újságírók helyzetét. Fő feladatuknak a kultúra, a nemzeti értékek megismertetését nevezte meg.
Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke az erdélyi, Krivánszky Miklós, a Kassai Figyelő brüsszeli tudósítója a felvidéki magyar média helyzetéről értekezett. Előbbi féllábú óriásként jellemezte a médiát, amelynek hiányzó tagját az egész napos televízió- és rádióadás képezi. Utóbbi azt hangsúlyozta, hogy mivel az Európai Unióban 40 millió ember valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, akiknek helyzete sok esetben hasonló, a kisebbségi média megtartására állandó forrás biztosítására van szükség. Tóth Lívia, a Hét Nap szerkesztője a vajdasági, Zver Ilona, a Szlovén RTV vezérigazgatójának magyar műsorokért felelős helyettese a muravidéki helyzetről adott körképet.
Csermák Zoltán, a Magyar Televízió Közéleti Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője a magyar-magyar szakmai kapcsolattartás lehetőségeiről szólt. Kárpátalja helyzetképét Kőszeghy Elemér vázolta. Valamennyi magyarországi szakmai szervezet jelen lévő képviselője kifejtette véleményét a konferencián. A nap folyamán alkalom nyílt Kárpátalja megyeszékhelyének megtekintésére is. A vendégek elzarándokoltak Petőfi Sándor szobrához, az ungvári falumúzeumba és a várba. A rendezvény zárónapján az anyaországi és határon túli kollégák Kárpátalja nevezetes helyeire – a munkácsi várba, a Vereckei-hágóra, a Szolyvai Emlékparkba – látogatnak, többek között útba ejtve a legmagyarabbnak tartott várost, Beregszászt, illetve az ott működő Európa-Magyar Házat.
T. V. (Kárpáti Igaz Szó)
A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) 2009. április 23. és 25. között Ungváron tartotta meg IV. közgyűlését. Az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai és felvidéki újságírókat tömörítő szakmai-érdekvédelmi szervezet mintegy 30 képviselője ezúttal a válság sajtóra gyakorolt hatásairól, a közszolgálatiságról és az európaiságról cserélt véleményt. A Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége által megrendezett tanácskozás résztvevői a közgyűlés végén a következő
ZÁRÓNYILATKOZATOT
fogadták el:
1. A 2005 májusában megalakult szakmai, érdekvédelmi szervezet, amely a külhoni magyar nemzetrészek kölcsönös tájékoztatását, az európai színvonalú és magyar szellemiségű újságírás meghonosítását, a szakma védelmét tűzte ki célul, négyéves tevékenysége alatt jelentős eredményeket ért el. Kiépültek és fejlődtek a kapcsolatok az anyaországon kívüli magyar újságíró egyesületek, szerkesztőségek, újságírók közt. Létrejött az együttműködés a magyarországi újságíró egyesületekkel, a MÚOSZ-szal, a MÚK-kal, a Sajtószakszervezettel, a MAKÚSZ-szal. Mindezek eredményeként elindult az együttgondolkodás, a stratégiai válaszok keresése közös szakmai és egzisztenciális gondjainkra.
2. A közgyűlés örömmel nyugtázta, hogy a Magyar Országgyűlés részéről érdeklődés és megértés tapasztalható a külhoni magyar újságírás iránt. Az Országgyűlés elnökének, Szili Katalin asszonynak a segítségével hamarosan az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, muravidéki és horvátországi magyar sajtót szemléző gyűjtőportál (Médiatisztás) lesz elérhető a világ minden magyar olvasója számára. Szorgalmazzuk egy negyedévente megjelenő, régiókat bemutató kiadvány létrehozását is.
3. A közgyűlés résztvevői mint alapelvet fogadták el, hogy a kisebbségi magyar társadalmak korszerűsödése, az értéktartás és értékteremtés a sajtó révén valósulhat meg. Az anyanyelv megőrzésében, a nyelv eltávolodásának megakadályozásában az írott és sugárzott sajtónak elsődleges szerep jut.
4. Az európai színvonalú, magyar szellemiségű újságírás a közszolgálatiság felvállalásával, a minőségi médiafogyasztás kultúrájának terjesztésével valósítható meg. Az esetleges tartalmi engedmények pedig sohasem jelenthetik a szakmai engedmények elfogadását. A KMÚEK szorgalmazza ugyanakkor, hogy az európai színvonalú és a magyar szellemiségű újságírás szükségességét elfogadó szerkesztőségek és újságírók törekedjenek a tájékozatlanság felszámolására és az információ társadalmának megalapozására.
5. Támogatjuk egy brüsszeli székhelyű nemzetközi civilszervezet létrehozását, amely a magyar újságíró egyesületeket tömöríti, és a magyar újságírók érdekeit képviseli.
A KMÚEK IV. közgyűlésének résztvevői, Vereckei-hágó, 2009. április 25.
