Gebauer Szabolcs, a MAKÚSZ főtitkára közölte: tavaly október környékén vetődött fel a zarándoklat megszervezése, korábban a szervezet lelkigyakorlatokat rendezett. Hozzátette: a tagság körében egyre nagyobb volt az igény arra, hogy a szakmai programok mellett lelkiségi programokat is szervezzenek. Ez az alkalom remek lehetőség volt arra, hogy a vallási és világi lapoknál dolgozó kollégáink egyaránt, egy szakmai közösségben is megélhessék hitüket – tette hozzá a főtitkár. Elmondta azt is, hogy jövőre is terveznek ide médiazarándoklatot, valamint a máriapócsi búcsújáróhelyre is el szeretnének közösen látogatni.
– Utoljára körülbelül 10 éve volt lelkigyakorlatunk Dobogókőn, így örülök Kálmán Peregrin atya meghívásának, hiszen új lehetőséget adott ez arra, hogy a szakmai programok mellett lelki programokat is kínálhassunk kollégáinknak – mondta Szikora József. A MAKÚSZ elnöke hozzátette: az esemény jelentősége sok minden más mellett az, hogy erőfeszítéseink közepette egy kicsit meg tudunk állni és elgondolkodunk azon, hogy az újságírói munkánk sikere nemcsak rajtunk múlik.
A nap folyamán Fr. Dobszay Benedek a ferencesek 800 éves jubileumáról, valamint a ferences lelkiségről tartott előadást. Mint mondta: a jubileum 1209-hez kapcsolódik, mikor Ferenc pápai jóváhagyást kapott első életszabályára. A ferences jubileum rendezvénysorozatának lényege – melyet a 16 hazai ferences alapú közösség együtt szervez – hogy a ferences lelkiség gazdagságát a világ elé tárják, hogy aki akar, meríthessen belőle. A testvér a lelkiségük lényegéről elmondta: meg kell élni az evangéliumot tisztaságban és engedelmességben, majd részletesen ismertette a ferences lelkiség hat fő pontját.
1. Imádság és az áhitat szelleme
2. Testvéri közösség: egy atyánk van, a mennyei, ezért vagyunk mi testvérek.
3. Kicsiny lét, minoritás: Isten az alázat útján keresi az embert, az ember is csak ezen az úton tudja megtalálni őt. Oda kell fordulni azokhoz az emberekhez, akik valamilyen szempontból kicsik, és rászorulnak odafigyelésünkre.
4. Szegénység: Éljünk tulajdon nélkül, semmit se sajátítsunk ki, se az anyagiak, se a szellemiek, se az akarat terén.
5. Evangélium hirdetése
6. Derű
Benedek testvér elmondta: néhány központi és sok-sok helyi eseményt szerveztek és szerveznek még idén, valamint számos kiadványt is megjelentettek. Az események közül kiemelte a Magyar Posta által a jubileumra kiadott emlékbélyeget, a nyári gyalogos zarándoklatot Esztergomból Mátraverebély-Szentkútra, az októberben megrendezett rendtörténeti konferenciát a Pázmány és a Sapienta egyetemek szervezésében, valamint a december 15-i koncertet ferences szerzők műveiből a Művészetek Palotájában. Fr. Dobszay Bendek a helyi eseményekkel kapcsolatban közölte: számtalan imaalkalom, előadás, konferencia, kiállítás, és egyéb kulturális rendezvényt szerveznek, mindezekről részletes információt találnak a ferencesek weblapján. A kiadványok közül kiemelte A Ferences család közösségei Magyarországon című januárban megjelent kötetet, melynek második része október környékén jelenik meg és a ferences lelkiségről szól majd. Megemlítette a ferences missziókról szóló dvd-t is, melynek megvásárlásával a rendtartomány szociális vállalásait támogatjuk.
Ezután Fr. Kálmán Peregrin a 20. századi magyar ferences vértanúkról és a kegyhely történetéről tartott előadást. Közölte: idén kezdeményezik hét ferences magyar vértanú boldoggá avatását. A vértanúk: Körösztös Krizosztom és Kovács Kristóf, a II. világháború vajdasági vértanúi, Hajnal Zénó, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt, Kriszten Rafael és Károlyi Bernát, akik pedig mind a magyarországi kommunizmus vértanú áldozatai. A testvér előadása után szólt arról is, hogy a rendkívül rossz állapotban lévő kegyoltár felújítására – mely 60 millió forintba kerül – adománygyűjtést szerveznek, amelyről bővebb információt itt kérhető.
A MAKÚSZ első médiazarándoklatán a résztvevők felkeresték a közeli, műemléki védettségű remetebarlangokat is, valamint a kirándulás végén a Szentkutat. Az utazás és az étkezés költségét a Mátraverebély-szentkúti Nemzeti Kegyhely igazgatósága és a MAKÚSZ vállalta.
A Nemzeti kegyhely elérése
Mátraverebély-Szentkút Salgótarjántól délre 20 km-re található. A 21-es számú főútról Mátraverebély községnél kell letérni, ahonnan 5 km-es bekötőút visz Szentkút völgyébe.
A Nemzeti kegyhely rövid története
A népi hagyomány szerint 1092-ben Szent László király lova patája nyomából fakadt a mai Szent Kút forrása. 1095 és 1195 között történhetett az első testi gyógyulás, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és a mai Szent Kút forrásvizével meggyógyította. 1714-ben Lukovics Márton kisterenyei plébános rögzítette írásban a több évszázados szájhagyományt. 1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot „basilica minor” (kis bazilika) címmel tüntette ki. A Szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. sz.-tól éltek remeték, a ferencesek pedig 1772-től a szentkúti kolostor lakói. 1950-ben az állam elűzte a ferenceseket, 1989-ig az Esztergomi Főegyházmegye látta el a kegyhelyet, azóta ismét ferencesek szolgálnak Szentkúton. 2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás ünnepélyesen kihirdette Szentkút Nemzeti Kegyhellyé válását.