Szécsény – ahol vezérlő fejedelemmé kiáltották ki II. Rákóczi Ferencet
A szécsényi ferences kolostort 1334-alapították. A szerzetesek iskolát nyitottak, a lelkipásztorkodás mellett kódexmásolással és egyéb, az akkori időkben szükséges iparral foglalkoztak, szegényházat, kórházat működtettek. Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodásának időszaka a kolostor aranykorát jelentette. Mátyás király 1461. szeptember 17-én járt a rendházban.
A török 1544-ben tört be először Szécsénybe. A ferencesek sok nélkülözés és állandó rettegés között teljesítették feladatukat, négyüket felkoncolták. 1683-ban Sobieski János lengyel király seregei fölszabadították a települést. A rend elöljárói II. Rákóczi Ferenc nevelőjét, Bárkányi Jánost helyezték a városba. Az 1705-ös szécsényi országgyűlésre érkező II. Rákóczi Ferenc a kolostorban szállt meg, a sekrestye felett elhelyezkedő gótikus terem az ő nevét viseli. Ezen az országgyűlésen kiáltották ki Rákóczit vezérlő fejedelemmé. Az 1708. évi káptalan ismét visszahelyezte a noviciátust Szécsénybe. Az 1848–49-es szabadságharc idején sok ferences barát tevékenykedett katonai lelkészként.
1950. július 31-én a ferences kolostor lakóit teherautókon elhurcolták. A város negyven évre szerzetesek nélkül maradt. Egyházi használatában csak a templom és néhány szomszédos helyiség maradt. A kolostort húsz évvel ezelőtt, 1989. szeptember elsején kapta vissza a ferences rend. Szécsényben ma a ferences család minden ága megtalálható: az I. rend a kolostorban, ahol a noviciátus is működik, a II. rend, a klarissza nővérek monostorában található, a harmadik rendet a szegénygondozó nővérek képviselik a Betánia Szociális Otthonban, a ferences világi rend szécsényi Szent Klára közössége pedig a plébánián működik.
Szerdahelyi Csongor
Ferences Sajtóközpont
20/775 33 66