A kötet, mely eddig nyolc nyelven jelent meg már megvásárolható a kiadó könyvesboltjaiban. Az enciklikában a pápa a szegénység, az éhezés és az erőszak elleni küzdelem, valamint a béke és a leszerelés szükségességéről, a környezetvédelem és éghajlatváltozás égető kérdéseiről, a teremtés iránti felelősségünkről, továbbá az emberi élet védelméről értekezik. A pápai dokumentum megírására az is alkalmat adott, hogy közel negyven évvel ezelőtt (1967) jelent meg VI. Pál pápa Popolurum progressio kezdetű körlevele, amely azt mutatta be, hogy a technikai haladás nem szükségszerűen jár együtt a népek fejlődésével. A fejlődés helyes értelmezését a pápa korunk egyik legfontosabb feladatának tartja, elődje gondolatát viszi tovább.
Az új szociális enciklika a teljes értékű fejlődést szem előtt tartva foglalkozik a világ legégetőbb problémáival: a gazdasággal, a környezetvédelemmel, a globalizáció jelenségével és a technika helyes értelmezésével. Korunk technikai és technológiai eredményeinek előnyeit és annak káros következményeit személve például az enciklika felhívja a figyelmet arra, hogy az ember szabadsága nem abszolút, figyelembe kell venni a teremtés rendjét. Nagy veszélyt jelenthet, ha a technika ideológiai hatalommá válik, ha azt sugallja, hogy a népek fejlődése, a béke elsősorban technikai kérdés, és az ember bioetikai eszközökkel létrehozhatja és megsemmisítheti önmagát.
Az Egyházban hagyománnyá vált, hogy a pápák szociális enciklikákat (körleveleket) adnak ki, amelyek időszerű társadalmi kérdésekkel foglalkoznak. Így például az első ilyen enciklika, amely 1891-ben adott ki XIII. Leó pápa Rerum novarum címmel, a munkásság helyzetével foglalkozott, a legutóbbi pedig, amely II. János Pál pápa nevéhez fűződik, a kommunista világrend összeomlásának okaira mutatott rá.
BM
Forrás: MKPK Sajtó