Hagyományt szeretnénk teremteni – mondta a MAKÚSZ online újságírás szekciójának vezetője, Bíró Mátyás a szervezet első szakmai fórumán. Közölte: a MAKÚSZ idei tavaszi tanulmányi napján jelentették be a szekció megalakulását, ami többek között konferenciák, tanulmányi napok szervezésével és szakmai anyagok közlésével szeretne hozzájárulni a hazai felekezeti és egyben világi online tömegtájékoztatás újdonságainak bemutatásához. A szekciót hetente többször frissülő, önálló Facebook oldalon is el lehet érni, itt van lehetőség a szekcióhoz való csatlakozásra is.
Az esemény első részében Dabis Balázs Silvius weblapszerkesztő mutatta be a Pázmány BTK új honlapját. A régi, elavult weblap már megérett a cserére, a mostani pedig mind dizájnban, mind struktúrában professzionális munka, amint azt az olvasóktól érkezett pozitív visszajezések is bizonyítják. Mint mondta: a weblap legnagyobb előnyének a fejleszthetőséget tartják. Három fő tartalomcsoport alkotja a honlapot, ezek a felvételizőket, a hallgatókat érintő cikkek, és a tudományos közélet hírei. Helyet kaphatnak mostantól szélessávú tartalmak is, bár ezek többnyire a hallgatók által szerkesztett Médiakapun jelennek meg. A szerkesztő elmondta: minden tanszéken van egy felelős, aki szerkesztheti a rá vonatkozó rovatot, nekik betanították az adminisztrációs feladatokat. Dabis Balázs Silvius szerint az oldal komoly, ugyanakkor elegáns megjelenése, színvilága tükrözi az egyetem szellemiségét. Hozzátette: a későbbiekben további fejlesztések várnak az oldalra.
A címek önálló életet élnek az internetes sajtóban, derült ki Nemesi Attila László előadásából a KatNet fórumán. Az egyetem Kommunikáció Intézetének adjunktusa előbb a nyomtatott sajtó címtipológiájáról beszélt, majd rámutatott az internetes címadás jellegzetes megoldásaira. Kifejtette, hogy az on-line hírportálokon sokkal nagyobb jelentősége van a címeknek, mert a hírkereső oldalakon szinte csak az alapján dönt az olvasó, megnyitja-e a hozzá tartozó cikket. Ez a fajta verseny a tartalomszolgáltatók között érdekes megoldásokat szül szerinte. A minél nagyobb olvasótábor megszerzése érdekében ugyanis egyre gyakoribb a kétértelmű, hiányos cím, és a bulvárosodás is terjedőben van. Megemlítette az index.hu címadási reformját is, mely jelentős katalizátora volt az infotainment stílus terjedésének az internetes hírek világában. A portál ügyesen ötvözte szerinte a tényfeltáró és szórakoztató elemeket híreiben.
Az előadás után élénk diskurzus alakult ki a témáról, melybe a jelen levő bloggerek is bekapcsolódtak. Szóba került, hogy a hírverseny miatt egyre figyelemfelkeltőbb címeket adnak, melyek sokszor köszönőviszonyban sincsenek a hírrel. Elterjedtek a „hoppá!” és a „botrány” kulcsszavak, de statisztikák szerint még mindig az időjárásra kattintanak a legtöbben. Szó esett arról is, hogy az internetes oldalak szerkesztői vajon meddig mehetnek el a félrevezető címadásban, mennyire etikus ez, mikor üthet ez vissza, a kezdeti gyors látogatószám bövülés hogyan fordulhat meg. Elhangzott az is, hogy sok hazai portál direkt erre építi látogatásszám stratégiáját, pl: egy ismert és olvasott konzervatív hetilap online kiadása is gyakran él ezzel a módszerrel.
„Az a baj a hírkereső oldalakkal, hogy nem alakítanak ki márkatudatosságot” – mondta Balogh Ákos Gergely, a Mandiner közösségi híroldal főszerkesztője. Ezek az oldalak hírkapukként működnek, róluk egy konkrét cikkre kattint az olvasó. Így nagyobb a hírportálok látogatottsága, de csak a cím alapján jutottak az adott oldalra, nem alakul ki rendszeresség az olvasásban, s ha nem a várt információt kapják, csökken az oldalon eltöltött idő is. Szerinte csak a hírkapuk szerepének csökkenése eredményezne korrektebb címadást.
A politikai blogokról szóló részben az előadók között volt Balogh Ákos Gergely, a Mandiner blog főszerkesztője, Szilvay Gergely (Mandiner, Konzervatórium), Panyi Szabolcs (Véleményvezér, Konzervatórium) és Borbás Barnabás (Igen.hu, Fontolva Haladó). Beszéltek a blogok hitelességéről és fajsúlyáról, a blogoszféra változásairól és számos műhelytitkot is megosztottak a hallgatósággal pl: a nem hivatalos választási információk „kampánycsend”alatti közléséről is.
Balogh Ákos Gergely kiemelte, hogy az online portálok nem tudnának megélni a klasszikus írott sajtó nélkül. Úgy vélte: amúgy nincs különösebb átfedés az online és a nyomtatott lapok olvasótábora között. Abban az összes előadó egyetértett, hogy a magyar piac nem alkalmas a fizetős online hírpiac kialakulására, mert már megszoktuk, hogy amit ingyen is megkaphatunk, azért nem adunk ki pénzt. Úgy vélték a fizetős rendszer bevezetése csak akkor lenne lehetséges, ha a nyomtatott sajtó bedőlne. Balogh hozzátette, hogy az egységesen fizetős rendszer bevezetéséhez az online portálok kartellszerű összefogására lenne szükség, de ezt egyikőjük sem tartotta reális lehetőségnek.
Mindannyian kitértek a blogok hitelességének kérdésére. Borbás Barnabás arról beszélt, hogy a blog tankönyvileg nem hírszolgáltatás és valószínűleg a felhasználók sem tekintik annak. Az olvasók csak a hírportálok után térnek át a blogokra, egyfajta kikapcsolódásként olvasva azokat. Kiemelte az úgynevezett ’fact check’ funkciójukat is, azaz az olvasók a tények ellenőrzése végett látogatnak el a blogokra. Borbás szerint publicisztikákat szolgáltatnak, véleményt mondanak, hírforrás funkciójuk esetleges. Szilvay Gergely szerint a blogok újszerűek a hitelesség tekintetében, hiszen a szerzők gyakran álnevek mögé bújnak, igaz ezekről gyakran lehet tudni, hogy ki rejtőzik mögöttük. Panyi Szabolcs szerint a blog ugyanúgy hiteles, mint a többi hírforrás, de az impresszum, a név felvállalása komolyabbá tesz egy-egy oldalt. Ha a témában már korábban hitelességet szerzett ember kezd blogolni, arra könnyebben hivatkoznak mások is.
Megtudhattuk, hogy néhány éve még belterjesebb volt a blogoszféra, de mára kitágultak a határok. Példaképpen Balogh Ákos Gergely megemlítette, hogy a blog.hu most már több embert ér el, mint az Index.hu, bár előbbié sokkal töredezettebb elérés. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Index címlapja lett a legnagyobb forgalomirányító, így a blog.hu-hoz képest a többi blogszolgáltató hátrányba került és lassan háttérbe is szorult. Az Index választása egyfajta szűrés is, de probléma, hogy „bizonyos blogok már „rutinból” kikerülnek, minőségtől függetlenül” – tette hozzá Panyi.
Beszéltek a választási időszakról, ami a legnagyobb forgalmú időszak volt a blogoknál. Az OVB kampánycsend meghosszabbítását a blogoszféra már nem tartotta be, így elsődleges hírforrássá válták. Erre a terhelésre azonban nem voltak felkészülve, így a például a Mandiner blog a választási részeredmények kirakása után pár perc alatt elérhetetlenné vált.
Kitértek a kommentárok jelentőségére is. „A komment visszatartó erő. Az ember nem ír le akármit, mert tudja, hogy rögtön megkapná érte a magáét a kommentek között” – mondta Szilvay Gergely. A Mandiner nem szűri a kommentárokat, de ezzel egyre több problémájuk akad – ahogy nő a közönség, úgy hígul is. A negatív példákkal szemben sok pozitívat is említettek, a hozzászólók felhívhatják a figyelmet hibákra, sokat hozzátehetnek egy bejegyzéshez, sőt volt, hogy kommentelőből valaki szerző lett. Mindezek mellett a látogatottságot is növeli, hiszen visszatérnek, hogy törölték-e vagy válaszoltak-e a hozzászólásukra.
Kiemelték, hogy a blogokat inkább a 20-30 éves korosztály írja. Olyan szerzőknek is teret nyújt ez a műfaj, akik nem jutottak be a hagyományos médiába, bár számos újságírással nem foglalkozó, más szakmájú blogger is sikeres tud lenni. Annak ellenére, hogy a nők többet interneteznek a politikai blogok olvasótáborának, hozzávetőleg 90%-át férfiak teszik ki.
Az estébe nyúló tanulmányi napon számos érdekességet megtudhattak a résztvevők és igen kötetlen műhelybeszélgetés alakult ki a közönség és az előadók között. Elhangzott az is, hogy ősszel rendezik meg a KatNet következő fórumát.
makusz.hu
Kiss Nóra, Tóth Olivér, Feke György, Bíró Mátyás
Fotó: Dabis Balázs Silvius
