Gebauer Szabolcs, a szervezet főtitkára közölte: a hétköznapok mókuskerekéből kilépve, az újságíróknak szüksége van az ilyen zarándoklatokra, lelki felfrissülésekre, emellett persze közösségteremtő szerepük sem elhanyagolható. A főtitkár tájékoztatása szerint a MAKÚSZ október 9-10-én Máriapócsra szervezi következő zarándoklatát, lelki hétvégéjét, nem csak MAKÚSZ tagoknak. A másod ízben szervezett zarándoklat programja 11 órakor kezdődött a mátraverebély-szentkúti bazilika felszentelésének jubileuma alkalmából tartott nagymisével.
A misét Ternyák Csaba egri érsek celebrálta, aki szentbeszédében az újságírói hivatással járó felelősségről beszélt. Mint mondta: a katolikus újságíróknak az igazság munkatársainak kell lenniük, utat kell adni az igazságnak, amihez a lélek ad erőt és bátorságot. Hozzátette: ha a jó hír hangja akarunk lenni, akkor képesnek kell lennünk hallgatni a Szentlélek sugallatára. Az érsek megjegyezte: az embereket manapság sajnos jobban érdeklik a rossz hírek. Ternyák Csaba leszögezte: a jó hírt jól is kell hirdetni, mert ha rosszul tesszük, akkor az olyan, mintha rossz hírt hirdetnénk.
Ebéd után a zarándoklat résztvevői megtekintették Erhardt Ágoston, a Duna Televízió Isten kezében című műsor szerkesztőjének a kegyhely történetét bemutató kisfilmjét. Utána P. Lukovits Milán ofm, a szentendrei Ferences Gimnázium igazgatója tartott előadást Európai ifjú misszionáriusai – Az Európai Parlament Modell címmel, amely az Európai Parlament működését szimuláló játék középiskolások számára. Az egyházi gimnázium tíz éve vesz részt a programban, amely 1994-ben, Hollandiából indult el. Az igazgató szerint nem csak pedagógiai haszna van a játéknak, hanem a diákok közéleti érdeklődésének felkeltése miatt is fontos a kezdeményezés.
Az előadás után Szikora Józseffel, a MAKÚSZ elnökével Erhardt Ágoston, a Duna Televízió szerkesztője beszélgetett arról, hogy a katolikus újságírók munkájában, hivatásában hogyan jelenik meg a hit. Szikora József kiemelte: a témák feldolgozásakor, egy műsor elkészítésekor fontos, hogy hová helyezzük a hangsúlyokat és amikor indokolt, merünk-e egyáltalán beszélni Krisztus hívőként Istenről. Erhardt Ágoston szólt arról, hogy egy vallási műsor csak akkor lesz hiteles, ha átélem a beszélő lelki élményét. Hozzátette: fontos, hogy nem csak a nézőkért csináljuk a műsorokat, hanem azért is, akiről szól.
A mátraverebély-szentkúti bazilika felszentelésének jubileuma alkalmából Kálmán Peregrin ferences házfőnök, kegyhely igazgató meghívására a katolikus újságírók mellett turisztikai szakemberek zarándokcsoportja is felkereste a kegyhelyet. A zarándoklaton munkatársaival együtt jelen volt Kapin István, a máriapócsi görög katolikus kegyhely igazgatója is. A két nemzeti kegyhelyigazgató tájékoztatta az utazási irodák vezető munkatársait a magyarországi vallási turizmus két fellegvárának turisztikai, kultúrtörténeti és egyházi jelentőségéről, értékeiről.
A Nemzeti kegyhely
Mátraverebély-Szentkút Salgótarjántól délre 20 km-re található, a 21-es számú főútról Mátraverebély községnél kell letérni, ahonnan 5 km-es bekötőút visz Szentkút völgyébe. A népi hagyomány szerint 1092-ben Szent László király lova patája nyomából fakadt a mai Szent Kút forrása. 1095 és 1195 között történhetett az első testi gyógyulás, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és a mai Szent Kút forrásvizével meggyógyította. 1714-ben Lukovics Márton kisterenyei plébános rögzítette írásban a több évszázados szájhagyományt. 1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot „basilica minor” (kis bazilika) címmel tüntette ki. A Szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. sz.-tól éltek remeték, a ferencesek pedig 1772-től a szentkúti kolostor lakói. 1950-ben az állam elűzte a ferenceseket, 1989-ig az Esztergomi Főegyházmegye látta el a kegyhelyet, azóta ismét ferencesek szolgálnak Szentkúton. 2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás ünnepélyesen kihirdette Szentkút Nemzeti Kegyhellyé válását.
A Duna Televízió műsora az eseményről itt tekinthető meg.
Bíró Mátyás
makusz.hu
Forrás: Ferences Sajtóközpont, Magyar Kurír