A parlament a kormánypártok szavazatával fogadta el a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által beterjesztett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot. A záróvita után 254-en mondtak igent, 91-en nemet, egyetlen képviselő sem tartózkodott a javaslat kétharmados részeinél.
A még 1986-ban elfogadott sajtótörvényt leváltó médiaalkotmány hatálya még a Magyarországra irányuló, de más országból nyújtott médiatartalom-szolgáltatásokra is kiterjed, feltéve, hogy a szolgáltató a szigorúbb szabályok megkerülése érdekében telepedett le az országhatáron túl.
A szabályozás kimondja, hogy a magyar jogrend elismeri és védi a sajtó szabadságát, ennek érdekében az újságíró, a minősített adatot illetéktelenül átadó forrás kivételével hatósági eljárás során is jogosult a számára információt adó személy kilétét titokban tartani. Az újságírók védelmét hivatott biztosítani az a rendelkezés, amely alapján nem alkalmazható joghátrány a szerkesztői, újságírói szabadságot csorbító utasítás végrehajtását megtagadó sajtómunkásokkal szemben. Továbbá egyetlen újságíró sem vonható felelősségre olyan jogsértésért, amelyet közérdekű információ megszerzése érdekében követett el, ha az másképp nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna begyűjthető.
A médiaalkotmány változatlanul fenntartja az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselők, a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek, valamint az állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetőinek tájékoztatási kötelezettségét, megszünteti azonban azt a társadalmi szervezetek, így például a pártok esetében.
Noha az eredeti javaslat válaszadási jog elnevezéssel a véleményekre is kiterjesztette volna azt, L. Simon László módosító javaslatának eredményeként nem változnak érdemben a sajtó-helyreigazítás szabályai, csupán a hamis tényállítások korrekciójára adott idő rövidül (napilapok, internetes sajtótermékek és hírügynökségek esetén a kézhezvételtől számított öt napon belülre). Változás azonban, hogy a helyreigazítás szabályait a polgári törvénykönyv helyett a médiaalkotmány tartalmazza.
Szintén nem változott, hogy az újságíró köteles a nyilatkozatot adónak, kérelmére a kész anyagot megmutatni, és továbbra is igaz, hogy a nyilatkozat csak akkor nem közölhető, ha a nyilatkozó azért nem járul hozzá ahhoz, mert az általa elmondottakat érdemben és kifogásolhatóan megváltoztatták.
A szabályozás vitatott pontja volt a hatósági nyilvántartásba vétel, amelyet a törvény a sajtótermékek – így a hírportálok és internetes újságok – közzétételének feltételéül szab. Kormánypárti politikusok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez a rendelkezés nem alkalmazandó a blogokra, és pusztán adminisztrációs jellegű, vagyis nem valósíthat meg közvetett cenzúrát.
A médiaalkotmány értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a magyarok számára jelentőséggel bíró eseményekről. A jogszabály a sajtó kötelezettségeként nevesíti a hiteles, gyors és pontos tájékoztatást, ugyanakkor kimondja, hogy ez a szolgáltatók összességének feladata. A tájékoztatási tevékenységet végző médiumok számára előírás a sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás, ez azonban a nyomtatott és online sajtótermékekre nem vonatkozik.
A törvény rendelkezik arról, hogy a médiumoknak tiszteletben kell tartaniuk az alkotmányos rendet, az emberi jogokat és az emberi méltóságot, így megtiltja a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők öncélú és sérelmes bemutatását. Szintén tilos a nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá az egyházak és vallási csoportok elleni gyűlöletkeltés, illetve minden olyan médiatartalom közlése, amely az említettek nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére alkalmas. A Ház elutasította Pálffy István (KDNP) zárószavazás előtti módosító javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy a médiaszolgáltatások nem sérthetik a házasság és a család intézményét.
A jogszabály rendelkezik a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését súlyosan károsító – így például pornográf vagy indokolatlanul erőszakos -, illetve az azt veszélyeztető médiatartalmak bemutatásának szabályairól. A fő szabály szerint ilyen tartalom csak úgy tehető elérhetővé, hogy kiskorúak rendes körülmények között nem férhetnek hozzá. A médiaalkotmány egyúttal kimondja: a gyermekek védelmét szolgáló részletes szabályokat külön törvényben határozzák meg.
A reklámjogi rendelkezések között szerepel, hogy a kereskedelmi közleményeknek könnyen felismerhetőknek kell lenniük, nem alkalmazhatnak tudatosan nem észlelhető technikákat, valamint nem sérthetnek vallási vagy világnézeti meggyőződést, illetve nem ösztönözhetnek az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra.
+
A Fidesz nagy eredménynek tartja a médiaalkotmány keddi elfogadását, mivel azzal a médiaszabályozás fontos szakasza zárult le. L. Simon László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke a javaslat zárószavazása után sajtótájékoztatón kifejtette: az európai előírásoknak megfelelő, korszerű, minden médiaterületre kitérő keretjogszabály született. Emlékeztetett, hogy a médiaalkotmány elfogadását hosszú vita előzte meg, hiszen nyáron két hónappal meghosszabbították a módosító javaslatok beterjesztésére rendelkezésre álló időt. Kitért arra, hogy az ellenzék több észrevételét figyelembe vették, egy részük visszaköszönt az általa benyújtott módosító javaslatokban.
Az MTI azon kérdésére, hogy a korábbi sajtótörvénnyel ellentétben a médiaalkotmány miért nem rendelkezik a pártok és más társadalmi szervezetek felvilágosítási kötelezettségéről, a fideszes politikus úgy felelt: nem érezték szükségét annak, hogy ezt az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselők, valamint az állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében meglévő kötelezettséget a pártokra is kiterjesszék, de elképzelhetőnek tartja, hogy ilyen igény esetén később módosítsák a jogszabályt. Kifejtette, hogy a pártok folyamatosan tájékoztatják a közvéleményt, ez lételemük. „Nem hiszem, hogy lenne olyan kellemetlen, kényelmetlen kérdés, amelyre valamilyen választ ne kapna a magyar sajtó.” A kormánypártok legalábbis erre törekszenek.
Forrás: MTI, inforadio.hu, mno.hu, fidesz.hu