Úgy véli: a régi médiatörvény, amely a duális (közszolgálati és kereskedelmi) médiarendszer létrehozását tűzte ki célul, nem tudott valós versenyt kialakítani a hazai médiapiacon, a közszolgálatiság mint mérce pedig csak elméleti szinten létezett. Az NMHH elnöke közölte: az új törvénycsomag új szemléletet tükröz, a mostani szabályozási tervben a vélemény-, a szólás-, a sajtószabadság már nem öncél, hanem a közösség érdekét, a társadalom integritását szolgálja.
+
Egészen eltérő médiavilágok működnek, ahol a politikus biztonságban érezheti magát – mondta Török Gábor, a Vision Consulting igazgatója a Korrektúra 2010 konferencia egyik keddi kerekasztal-beszélgetésén, hozzátéve: ez a helyzet akkor változhat, ha az újságírók önálló szereplőkké válnak. Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője arra hívta fel a figyelmet: az utóbbi években a jobboldali média volt sikeresebb, mivel sikerült több olyan témát napirendre tűznie, amely aztán befolyásolta a választások kimenetelét. Giró-Szász András, a Századvég ügyvezető igazgatója szerint a politikusok jelentős hányada nem látja át a média működési mechanizmusait, így nem is tud befolyást gyakorolni ezekre az orgánumokra.
A hírverseny további élesedésére számít Gerényi Gábor, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke. A táblagépeket övező várakozást a kilencvenes évekbeli CD-ROM-lázhoz hasonlította. Arról is beszélt, hogy eladni elsősorban gazdasági, üzleti információkat lehet; szórakoztató tartalomért szinte képtelenség pénzt kérni. A közmédiumok közös hírportáljáról szólva arra emlékeztetett: a BBC-nél jól működik ez a modell. Pach Ferenc, az MTI főszerkesztője szerint egy jól működő médiarendszernek szüksége van egy átfogó hír- és képszolgáltatást nyújtó, megbízható, kiegyensúlyozott, szakmailag korrekt hírügynökségre. Weyer Balázs, az Origo főszerkesztője megjegyezte: nekik nem rossz a közszolgálati hírgyár kialakítása, hiszen fokozza a versenyt, ennek révén a hírek iránti érdeklődést, ráadásul így minden médiumnak ki kell találnia, milyen pluszt tud a hírügynökségi anyaghoz fűzni.
Lesz változás a Petőfi Rádió műsorában, de irányát nem a rögeszmék, nem az előítéletek, hanem praktikus célok fogják meghatározni – mondta Újhelyi Zoltán, a Magyar Rádió vezérigazgató-helyettese. A hétfőn benyújtott 174 oldalas törvénytervezet önmagáért beszél; olyan lehetőségeket ad a műsorkészítőknek, amely eddig nem állt rendelkezésre. A vezérigazgató-helyettes úgy véli: a Kossuth Rádió lefedettségén jó lenne pozitív irányban változtatni. A Petőfi Rádióról szólva elmondta: a csatorna által kínált zenének az is lehet a funkciója, hogy átvezesse a közszolgálati adókhoz a fiatalokat. Módos Márton, az InfoRádió főszerkesztője azt mondta: az előző médiatörvény olyan rossz volt, hogy ahhoz képest bármi jobb, a mostani tervezet előrelépés az előzőekhez képest. Szerinte az 1996-os jogszabály egy nem létező, torz piacot hozott létre, amelyben minden szabály a televíziózásra volt kitalálva.
Racionális döntésnek nevezte a közmédiumok hírgyártásának összevonását a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke, az RTL Klub programigazgatója és Urbán Ágnes médiaközgazdász is a Korrektúra 2010 konferencia egyik keddi kerekasztal-beszélgetésén. Az egymással versengés helyett egységes cél érdekében dolgozó közmédiumok a mainál olcsóbban és hatékonyabban működnek majd, de minden egyes megtakarított forintot magyar tartalom készítésébe kell fordítani – hangoztatta Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke. Hozzátette: a két köztévé két-két csatornájának összefogásával hihetetlen esélyünk van arra, hogy a közszolgálati televíziózást meg tudjuk újítani.
Az 1996-os médiatörvény célja a kereskedelmi média útjának megnyitása volt, a mostanié a közszolgálat rehabilitálása kell legyen – hangoztatták a tihanyi Korrektúra 2010 konferencia nyitó kerekasztal-beszélgetésének résztvevői. Másfél évtizede az volt a rendezőelv, hogy a piac a megoldás; mostanra viszont épp a válság mutatta meg, hogy bizonyos feladatokat az államnak kell ellátnia – mondta Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője, aki szerint nem csupán a közmédia, de általában a közintézmények is leértékelődtek. Az 1996-os törvénnyel egy nálunk addig ismeretlen világot próbált szabályozni a parlament – jegyezte meg, amire Baló György, a Magyar Televízió (MTV) főszerkesztője úgy reagált: a másfél évtizeddel ezelőtti médiaszabályozás a legrosszabb törvény, ami Magyarországon készült a rendszerváltás óta. Deklarált célját sem valósította meg, mivel nem duális médiarendszert teremtett, hanem kinyírta a köztelevíziózást.
+
A nemzeti hírügynökséghez telepítené a közszolgálati rádiós és televíziós hírműsorok gyártását A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról című médiatörvény-javaslat, amelyet hétfőn nyújtottak be a parlamentnek fideszes képviselők.
makusz.hu
Forrás: MTI