A jelentés szerint a világ felnőtt lakosságának több mint a fele olvas újságot: több mint 2,5 milliárdan nyomtatott formában és több mint 600 millióan digitális formában. Ez több olvasót és felhasználót jelent, mint az összes internet-felhasználó – ismertette a tanulmányt a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) napokban megújult weboldalán.
A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy míg a nyomtatott újságok példányszáma erőteljesen növekszik Ázsiában és a Közel-Keleten, ezalatt Európában, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában folytatódik a csökkenés. A World Association of Newspapers and News Publishers (WAN-IFRA) jelentése szerint a 2010-ről 2011-re a globális példányszám 1,1 százalékkal nőtt. Csökkent ugyanakkor az újságok hirdetési árbevétele, mert a nyomtatott sajtóból kieső árbevétel nem jelenik meg a digitális hirdetési árbevételben. A tanulmány szerint a digitális hírolvasás alacsonyabb „intenzitása” tükröződik vissza a csökkenésben – a digitális készülékeken keresztül az olvasók kevesebb időt töltenek el olvasással, és kevesebb oldalt látogatnak, mint a nyomtatott formában való olvasás során. Ez az alacsonyabb „intenzitás” visszatükröződik a digitális árbevétel arányaiban is.
Az olvasókról a következő tendenciák rajzolódtak ki a tanulmány legújabb kiadása alapján:
– Több mint 2,5 milliárdan olvasnak legalább hetente egyszer nyomtatott újságot, 600 millió ember pedig online. Az online olvasók közül 500 millió a nyomtatott és online terméket is olvassa, 100 millió csak az újság digitális verzióját.
– A világ digitális közösségének több mint 40 százaléka olvas online újságot, egy évvel ezelőtt ez az arány 34 százalék volt. Miközben azonban az újságok webodalai komoly számú olvasót vonzanak, még mindig feladatot jelent a látogatások gyakoriságának és intenzitásának növelése. Az USA-ban 10 internet-felhasználó közül 7 látogat el újságok weboldalára, de csak 17 százalék teszi ezt naponta.
– Az újságok előfizetőinek száma 2011-ben globálisan 1,1 százalékkal nőtt 2010-hez viszonyítva (512 millió).
– Az ingyenes újságok sok piacon továbbra is fontos tényezők maradnak, néhány megszorítás és csökkentés ellenére (2011-ben 36 millió példány). Az ingyenes újságok népszerűek a fiatalok körében, az egy főre jutó példányszámuk megegyezik a fizetett újságokéval és a hirdetésekből származó forgalmuk is hasonló.
– A globálisan terjesztett példányszám harmada Ázsiában kel el, és az elmúlt 5 évben 16 százalékos példányszám-növekedés volt látható, miközben Nyugat-Európában és Észak-Amerikában ugyanebben az időszakban a példányszámok 17 százalékkal csökkentek.
– Az újságok példányszáma évről évre 3,5 százalékkal nőtt Ázsiában, 4,8 százalékkal pedig Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Európában ugyanakkor 3,4 százalékkal, Dél-Amerikában 3,3 százalékkal, Észak-Amerikában pedig 4,3 százalékkal esett a példányszám. Ausztráliában nem volt változás a példányszámok tekintetében.
– A skandináv és alpesi országok továbbra is az elsők között vannak az egy főre eső olvasószám tekintetében, Dél-Koreával és Hong Konggal egyetemben. Ezek az országok egyébként a legnagyobb szélessávú penetrációval rendelkező országok között is ott vannak.
Az árbevételekről a következő főbb megállapítást teszi a tanulmány:
– Továbbra is a nyomtatott sajtóból származik a bevételek túlnyomó része, a terjesztés az árbevételnek csaknem felét jelenti. Az újságkiadás 200 milliárd dolláros iparág.
– Az újságok hirdetési árbevétele 2011-ben 76 milliárd dollár volt – a teljes hirdetési piac 20 százaléka. (2007-ben ez a szám még 128 milliárd volt.) Észak-Amerikában jelentkezik a globális hirdetési árbevétel-csökkenés 72 százaléka, de a nyugat-európai országokban is felgyorsult az újsághirdetésekből származó árbevétel csökkenése.
– A teljes digitális hirdetési piac 2011-ben a 2007-es 42 milliárd dollárról 76 milliárdra nőtt. A 2011. évi teljes újsághirdetési piac 2,2 százaléka származik csak a digitális platformokon elhelyezett hirdetésekből.
– A hirdetési piac régiónként nagyon változó, Latin-Amerikában és Kelet-Európában a televízió dominál, míg a Közel-Keleten és Nyugat-Európában a sajtó erős.
– Az összes digitális hirdetési árbevétel 58 százaléka és az összes hirdetési költés 13 százaléka származik a keresőmotoros hirdetési árbevételből.
Figyelmet kapnak a tanulmányban az új platformok is:
– Az iPad, a táblagépek és az e-olvasók a megjelenésük után alig 3 évvel bebizonyították, hogy ígéretes platformot jelentenek a hírfogyasztók számára. 10-ből 6 táblagép-felhasználó véleménye szerint a táblagépek megfelelő módon tudják az újságokat és magazinokat pótolni.
– A tabletek tulajdonosainak több mint fele naponta olvas híreket a gépén, és 30 százalékuk állítja, hogy a táblagép használata óta több időt töltenek el hírolvasással. A táblagép-tulajdonosok nagy többsége azt mondja, hogy szívesebben használ táblagépet, mint hagyományos számítógépet, nyomtatott sajtóterméket, vagy televíziót.
Forrás: emasa.hu