E vélemények a Gyűlöletbeszéd és szabályozása a médiában címmel kedden Budapesten rendezett kerekasztal-beszélgetésen hangzottak el, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa Médiatudományi Intézete kezdeményezett.
Tóth Szabolcs szerkesztő a Magyar Nemzet álláspontját képviselve azt mondta: nincs szükség gyűlöletbeszéd-törvényre, mert az a nyilvánosság szempontjából többet árt, mint használ. A gyűlöletbeszéd szerinte nem éri el azt a veszélyességi fokot, amely miatt korlátozni kellene a szólásszabadságot.
„Adósok vagyunk a gyűlöletbeszéd meghatározásában” – fogalmazott Szikszai Péter (Hír TV), aki szerint emiatt jelenleg „kevesen döntik el Magyarországon, hogy mi számít gyűlöletbeszédnek”. Példaként hozta a Jeszenszky-jegyzetet, amelyhez hasonló egyetemi jegyzet szerinte több is létezik, ám a média mégis ezt szerepeltette, évekkel annak elkészülte után. Szakmaiatlan megközelítésnek nevezte, hogy egy helyszíni riport gyűlöletet kelthetne, és úgy vélte: az legfeljebb kiegyensúlyozatlan lehet. Ezzel megvédte a Pesty Fekete Doboz filmjének a roma–magyar együttélésről szóló részét, amelyet a médiatanács nem, ám az ombudsman emberi méltóságot sértőnek ítélt.
A dokumentumfilmet bemutató Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hírigazgatója, Gulyás István azt mondta: számos szabály határozza meg a közmédia működését, amely szerinte így a politikai korrektség maximumát tudja nyújtani. A Jeszenszky-jegyzet bemutatását egy politikai akció időzített megjelentetésének tartotta. Szerinte a gyűlöletbeszéd akkor fordul elő a médiában, ha szélsőséges és periférián lévő sajtótermékek „a B-középnek játszanak”. Más esetben szerinte működik az önkontroll, ezért nem tartotta szerencsének a túlszabályozást, amely radikális megszólalásokat is szülhet szerinte.
György Bence (TV2) azt hangsúlyozta, hogy a sajtó munkatársainak kell felismerniük a gyűlöletbeszédnek tekinthető megnyilvánulásokat, és megfelelően kell kezelni azokat, például ki kell hagyni a műsorból, ha közlésük kárt okozna. Sokkoló élményként említette az olaszliszkai esetet, amelyről azt mondta, hogy „elképesztő gyűlöletkeltésbe torkollt” a sajtóban. A Jeszenszky-jegyzettel kapcsolatban pedig azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a társadalom ne menjen el mellette szó nélkül.
Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának vezetője a tartalomszabályozás atombombájának nevezte az internetes oldalak fizikailag elérhetetlenné tételét és a szakmai etikai kódexek jelentőségét hangsúlyozta.
Kotroczó Róbert is jól működőnek tartotta a médiumok belső szabályozását, míg Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a közbeszédet nemcsak a média, hanem a közszereplők is befolyásolják. „Ma már egy parlamenti képviselő is militáns kifejezéseket használ” – tette hozzá.
A beszélgetés moderálója, Koltay András, a médiatanács tagja a tanácskozás céljáról újságíróknak elmondta: a hatóság akkor tudja megfelelően alkalmazni a jogszabályokat, ha a szakma szempontjait is ismeri. Ha a gyűlöletbeszéd nem lenne jelen egy társadalomban, az a szólásszabadság nagyfokú korlátozására utalna.
Forrás: MNO, MTI