Az ünnepségen Balog Zoltán elmondta: A márciusi ifjak hagyatékukat kiáltották a világba: legyen béke, szabadság és egyetértés. Minden pont egy-egy mérce, mérce az életük és a haláluk is – fogalmazott a miniszter. A miniszter a díjazottakhoz szólva elmondta: A teremtő szabadság szellemében hasonlítanak a márciusi ifjakhoz, akiknek a szabadság nem csak külső burok vagy feltételrendszer volt. A díjazottak akkor is alkottak, teremtettek és örömet szereztek a magyaroknak, amikor hiányzott a szabadság. „A belső késztetésük, akaratuk és erejük vezette őket ezen az úton.” – hangsúlyozta a miniszter. A tárca vezetője kiemelte: 1848-49 egyetértése mérceként szolgál. Öntudatos nemzeti magyar cinkosság volt ez, amire ma is szükségünk van a köz érdekében. Ez kellene Brüsszelben, Moszkvában, Berlinben, Washingtonban, sőt talán leginkább Budapesten – tette hozzá.
Kiemelkedő újságírói tevékenysége elismeréseként Táncsics Mihály-díjban részesült:
Madocsai Bea Veronika, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztője,
Faggyas Sándor, a Magyar Hírlap lapszerkesztője,
P. Szabó Ernő, művészettörténész, újságíró.
Madocsai Bea Veronika méltatása
Madocsai Bea Veronika magyar-olasz szakos gimnáziumi tanárként kezdte pályafutását. Családjában három gyermeket nevelt föl. Újságírói rádiós szerkesztői munkásságát a kilencvenes évek elején kezdte. Ekkor csatlakozott a Kossuth rádióban heti két alkalommal adásba kerülő Tanúim lesztek – katolikus félóra műsor alkotói csapatához. Mondhatni született tehetségként szinte az első perctől kezdve kitűnt kellemes, határozott alt hangjával, választékos, stílusos magyar beszédével. Legfőbb erénye, amivel tulajdonképpen iskolát teremtett, az egyházi témák és a rádiós műfaji hagyományok szerves összeillesztése. Sikeresen elkerülve az egyházias tónust, az egyház témáit – mint közhasznú és közérdeklődésre számot tartó témákat – a rádiós interjú és riport legjobb hagyományi szerint illetve azokat egyéni módon továbbfejlesztve alkalmazta rádióra. A rádiós szakmai igényesség mellett további erénye a tárgyával kapcsolatos széleskörű műveltség, kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer, minden egyes interjúra, riportra való elmélyült felkészülés.
Tíz év Kossuth rádiós külsőzés után, amelyet a Tanúim lesztek műsor kapcsán végzett, Madocsai Bea a Magyar Katolikus Rádióban vált valóban hivatásos rádiós műsorkészítővé. Már említett erényei itt bontakoztak ki igazán, itt vált lehetővé számára, hogy az emberi élethelyzetek, nehéz helyzetből való kilábalások, másokkal szembeni együttérző attitüdök iránti érzékenysége hosszabb időtartamú, műfaji, rádiós szakmai szempontból kiérlelt formában valósuljanak meg. Különösen mintaértékűek helyszíni riportjai, ezek közül többet oly igényes dramaturgiával szerkesztett, hogy közelebb állna a valóságoz, ha dokumentum-drámának neveznénk őket. Madocsai Bea különös érzékenységgel fordul a közösségek felé, legsikeresebb műsoraiban önszerveződő közösségekről fest színes, izgalamas és hiteles portrét.
Szakmai erényei mellett szót kell ejtenünk Madocsai Bea emberi, kollégiális értékeiről. Munkatársai iránti segítőkészsége, műveltségéből adódó gazdag ismereteinek önzetlen megosztása az alkotó közösség kedvelt tagjává teszi őt. Nem kevésbé kedvelt az interjúalanyok körében, azon műsorkészítők közé tartozik, akiknek szívesen és őszintén nyilatkoznak a megszólítottak. Ezek után nem meglepő, hogy Madocsai Bea műsorai a hallgatóság körében is igen elismertek. Fentiek alapján, mint a hazai médiavilágban két évtizede példaszerűen dolgozó rádiós műsorkészítőt ajánljuk Táncsics Mihály-díjra Madocsai Bea Veronikát.
Budapest, 2014. december 15.
Szikora József, elnök
Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége