– A nyomtatott lap mellett a honlapon közzétett tartalmakra is nagy hangsúlyt helyeznek az erdélyi Krónikánál – jelentette ki Rostás Szabolcs főszerkesztő Visegrádon, a II. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón. Az online média jelentőségét hangsúlyozva hozzátette: saját anyagaik jó része már a printbe kerülés előtt megjelenik az interneten – számolt be a Magyar Nemzet. Kitért arra , hogy a Facebookon keresztül jutnak el nagyon sok olvasóhoz, mert ha oda nem kerül ki egy cikk, az olyan, mintha meg sem írták volna. Elmondta azt is, hogy Erdélyben hangsúlyos még a nyomtatott lapok szerepe nemcsak a hírközlés, hanem a nemzeti identitás megtartásának szempontjából is.
– Igyekszünk kihasználni minden lehetőséget, ennek az összessége teszi ki azt, hogy elérjük a vajdasági magyarság 60-70 százalékát – fogalmazott Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója. Szerinte emiatt most is érdemes a hagyományos sajtóval foglalkozni. Felhívta a figyelmet arra, hogy az interneten nehezebb kontrollálni a tartalmak áramlását.
Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzet főszerkesztője és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke, a beszélgetés moderátora felvetette, hogy az olvasók számára manapság teljesen mindegy, hogy egy tartalom átvett anyag vagy saját információ, amit óriási drámának nevezett. – Szembe kell néznünk ezekkel a kihívásokkal, de nem teljesen egyforma a végjáték, mert a könyvek még nagyon jól tartják magukat és a hetilapoknál sem annyira rossz a helyzet– vetette fel Toót-Holló Tamás –, hozzátéve, hogy gyorsaságban az online verhetetlen.
– Mi ezekkel a dilemmákkal találkoztunk, amikor 2018-ban elindultunk – jelezte Molnár Judit, a Ma7 médiacsalád főszerkesztője. Jelezte: a felvidéki magyarok között a nyomtatott lapnak még van értéke, ám ennek ellenére azt gondolja, hogy most megkezdődött a gyászmunka a nyomtatott sajtó felett.
– Mi látjuk a pozitív hozadékát is annak, hogy a Facebookon megjelennek a tartalmaink – közölte Molnár Mónika, a horvátországi Képes Újság főszerkesztő-helyettese. Úgy gondolja, hogy a nyomtatott sajtónak megvan a hagyománya, azonban szükséges az, hogy megnézzük: miként tudjuk a legtöbbet kihozni az online világból, bár úgy érezte, rabszolgái a SEO keresőrendszereknek.
– A háború árnyékában a megmaradás szó mást is jelent a kárpátaljaiaknak – vezette fel Toót-Holló Tamás a következő megszólalót, aki Kulin Zoltán, a kárpátaljai TV21 Ungár vezérigazgatója volt. – A háború másnapján már kérték, hogy a saját tartalmak helyett a központi műsort sugározzuk – számolt be tapasztalatairól Kulin Zoltán. Elmondta, hogy az ő tartalmaik az online térbe költöztek át, valamint beszélt arról is, hogy a magyar férfiak feladatait a szerkesztőségben most a nőknek kell ellátniuk a háború miatt.
Biztosítja az állam a média szabadságát – jelentette ki Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke. Eredménynek nevezte, hogy a magyar szólásszabadság megszületett és jelenleg mindenkinek biztosított, melynek mérföldköve a 2010-es médiatörvény megszületése. Úgy vélekedett, a médiapiac jóval sokszínűbb, mint a 90-es években volt. Kiemelte, a médiapiac sokszínű, mert az emberek minden hírhez hozzájutnak és egyszerre több forrásból is tudnak tájékozódni, ezért szerinte a helyzet jobb, mint Brüsszelből látszik. Hozzátette, a magyar jogszabályokat tekintve tágabb a magyar sajtószabadság, mint Nyugat-Európában.
– Foglyok vagyunk a közösségi médiában, ami az újságírókra is rányomja a bélyegét – jelentette ki Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. A televízió, a rádió, az online portálok és a nyomtatott sajtó halott, csak még nem vették észre – állapította meg a főigazgató. Hangsúlyozta, hogy teret nyer az on-demand tartalomfogyasztás, azaz a tartalmakat akkor és ott fogyasztják, ahol és amikor az embereknek kedvük tartja. Nagy baj, hogy a nemzeti kultúráknak nincs saját streamingplatformjuk. A főigazgató kiemelte, hogy a médiának irányt kell váltania, mert eddig nem adtak életmódválaszt, ami ha elmarad, akkor Los Angelesben fogják ezt megtenni.