A 266. pápa, Jorge Mario Bergoglio Buenos Aires 76 éves jezsuita érseke. Szinte az egész karrierjét a hazájában, Argentínában töltötte. Állítólag ez a szerényen a háttérbe húzódó, alázatos bíboros kapta a második legtöbb szavazatot 2005-ben, XVI. Benedek megválasztásakor. Bergoglio javára írják az argentin katolikus egyház megújítását, amely az egyik leginkább konzervatív volt Latin-Amerikában.
Urbi et orbi áldásban úgy fogalmazott: a ti püspökötök vagyok. „Tudjátok, a konklávé kötelessége volt, hogy új püspököt adjon Rómának. Úgy tűnik, hogy bíboros testvéreim a világ végére mentek érte. Köszönöm a fogadtatást” – mondta az új katolikus egyházfő. A megjelent híveket arra kérte, XVI. Benedekért is imádkozzanak. Ekkor – immár Ferenc pápaként – elmondta latinul a Miatyánkot. Majd beszédét úgy folytatta: közösen kezdünk meg most egy utat, a barátság útját.
A szegények pápája kíván lenni a most megválasztott Jorge Mario Bergoglio argentin bíboros, amit a névadása is világosan bizonyít. Solenói Szent Ferenc a XVII. század elején a dél-amerikai szegény indiánok körében végzett misszió munkát. Tettereje az imádságból, a ferences alázatosságból és a teljes szegénységből táplálkozott. Szenvedélyesen tisztelte rendjének atyját, Assisi Szent Ferencet és Szent Bonaventurát, őket akarta utánozni. Mint ismert Assisi Szent Ferenc a XIII. században szintén a szegények segítője volt, valamint részt vett az egyház megújításában. Bergoglio névválasztása egyértelműen a dél-amerikai és az európai szegények segítőjének az összekapcsolódását szimbolizálja.
Ferenc pápa életútja
Az első latin-amerikai és az első jezsuita pápa 1936. december 17-én született Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsaládban. Vegyésznek készült, de végül a papi hivatást választotta. A szeminárium elvégzése után, 1958-ban belépett a jezsuita rendbe. A filozófiai doktorátus megszerzése után irodalmat, pszichológiát és filozófiát tanított, 1969-ben szentelték pappá. A kiváló vezetési képességekkel megáldott Bergoglio 1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori értekezését Németországban készítette el.
Hirdetés
1998-ban lett Buenos Aires érseke, 2001-ben nevezte ki bíborossá II. János Pál pápa, három vatikáni kongregációnak is tagja, 2005 óta az Argentin Püspöki Konferencia elnöke. A lengyel pápa halála után tartott konklávén a kiszivárgott hírek szerint ő volt Joseph Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa legnagyobb vetélytársa, s állítólag a szoros negyedik forduló után maga kérte, hogy támogatói ne rá szavazzanak.
Bergoglio konzervatív teológiai nézeteket vall, elutasítja az abortuszt, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát és az eutanáziát. Ugyanakkor küzd a társadalmi igazságtalanságok ellen, határozottan kiáll a szegények mellett, ami különösen népszerűvé tette a válságok sújtotta Argentínában, együttérzést mutat az AIDS-betegekkel, 2001-ben egy kórházban például tizenkét fertőzöttnek mosta meg a lábát. Korábban megrótta azokat a papokat, akik nem voltak hajlandóak megkeresztelni a házasságon kívül született gyermekeket. Az e világi dolgokat elutasítja, érsekként sem volt autója, inkább a tömegközlekedést használta, nem volt hajlandó beköltözni a fényűző főpapi rezidenciába, s állítólag még ételeit is maga készíti.
A Latin-Amerikában született felszabadítási teológiától (amely szerint az egyháznak Jézus tanítását követve politikailag is a szegények oldalára kell állnia) távolságot tart, de közel áll a Comunione e Liberazione lelkiségi mozgalomhoz. Személye hidat képez a harmadik világhoz: olasz származású argentin, aki Németországban tanult, jezsuitaként pedig egy nemzetek fölötti regionális közösség tagja. Az egyházat megrázó botrányokban érintetlen, s mind a konzervatív, mind a mérsékeltek tisztelik intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját. Megválasztása jelzi, hogy az egyház nagyobb súlyt helyez az Európán kívüli világra, ahol immár a katolikusok többsége – egyedül Latin-Amerikában 42 százalékuk – él.
Forrás: mno.hu