Az államfő még hétfőn szignálta a törvényt, az kedd délutánig még nem jelent meg a Magyar Közlönyben.
Az Országgyűlés által június 11-én elfogadott jogszabály értelmében a reklámokból származó árbevétel, valamint a saját célú reklámok költsége után adót kell fizetnie a jövőben a médiavállalkozásoknak, kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók hasznosítóinak, az internetes reklámok közlőinek. A jogszabály különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig 0 százalékos, 20 milliárd forint felett azonban már 40 százalékos adót kell fizetni.
2014-ben is fizetni kell
A törvény, amely már 2014-re is megállapít adófizetési kötelezettséget, a kihirdetése utáni 31. napon lép hatályba. Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, járművön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekből származó árbevétel. Adót kell fizetni a saját célú, vagyis a saját termékre, megjelenésre vonatkozó reklámok után is, ennek alapja a közzététellel kapcsolatban felmerülő költség.
A jogszabályt a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kell alkalmazni, valamint azokra, akik napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugároznak Magyarország területén. Vonatkozik a sajtótermékek kiadóira, szabadtéri reklámhordozókat hasznosítókra és az internetes reklámok közlőire is. A reklámadó bevezetéséről éles vita alakult ki, az érintett médiumok, egyes szakmai szervezetek és ellenzéki pártok tiltakoztak ellene.
Orbán Viktor miniszterelnök június 13-án a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy a reklámszakma sem maradhat ki a méltányos közteherviselés elvének érvényesítéséből. „Nem kényszer van, hanem igazság van” – ezt válaszolta a kormányfő arra a kérdésre, hogy milyen gazdasági kényszer indokolta a reklámadó bevezetését. Az RTL Klub ugyancsak pénteken levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz, azt kérve az államfőtől: ne írja alá a reklámadóról szóló törvényt, mert az szerintük „sérti közösen vallott európai értékeinket, így elsősorban a sajtószabadságot és a versenysemlegességet”.
L. Simon László a parlamenti vitában úgy fogalmazott: a törvényjavaslat nem csorbítja a sajtószabadságot, a politikus egyben megerősítette, 8-10 milliárdos bevételre számítanak a reklámadóból.
A médiaszakma szerint a reklámadóból legfeljebb kilencmilliárd forint folyna be a költségvetésbe, miközben a nemzetgazdaságban 45 milliárdos kiesést jelentene, s jelentős elbocsátásokat generálna az ágazatban. Szakmai szervezetek 10 százalékos létszámcsökkentést sem tartanak kizártnak a sajtóban a reklámadó bevezetése miatt.
Forrás: MTI