Antonio Spadaro előadása elején kiemelte: olyan témáról van szó, ami napjainkban rendkívül fontos, de amelynek reflexiója még csak ezután következik. „Mi az internet?” – tette fel a kérdést a hallgatóságnak a szerző. A válaszokból is körvonalazódott, hogy az internet sokunk számára szinte maga az élet. Az előadó idézte Rómában tanuló nigériai diákja szavait, aki azt mondta, azért szereti a számítógépét, mert „benne van” az összes barátja. Az internet valóban egy kapcsolati hálót, életkörnyezetet hoz létre.
„Új dolog a kíváncsiság? Új dolog a kapcsolatokra való igény?” – kérdezte a közönséget Spadaro atya, majd rámutatott: az internet a régi igényekre adott válasz, új formában. Többször hangsúlyozta XVI. Benedek pápa szerepét az internetről és általában a technológiáról való gondolkodás megváltoztatásában, annak belátásában, hogy az internet világa nem pusztán virtuális valóság. Az egyházi kommunikáció lényege: jelen lenni ott, ahol a ma embere él – idézte az emeritus pápa szavait az előadó.
Az egyház régóta tisztában van azzal, hogy az új kommunikációs formák új lehetőségeket rejtenek az ember legbensőbb lényével való kapcsolatteremtésben – fogalmazott a szerző. VI. Pál szavait idézte: „A mechanikus értelem segítségére siet a spirituális értelemnek.”
A pápák tanítása összeköti a lelkiséget a technológiával – hangsúlyozta Antonio Spadaro, majd feltette a kérdést: lehet-e a világháló az a környezet, ahol megéljük az evangéliumot? A lelki fejlődés része a vallási identitás keresése is, és az internet világába beleszületett fiatalabb korosztályok számára a világháló hozzájárul az identitás kialakulásához.
Spadaro atya hangsúlyozta, hogy könyve nem válaszokat ad, hanem kérdéseket tesz fel. Az internet szerepe ekkleziológiai problémákat is fölvet; megváltoztatja számos ponton a gondolkodásunkat. Tudjuk követni Ferenc pápát a Twitteren, de esetleg nem tudjuk, ki a püspökünk. Megsokszorozódnak a horizontális kapcsolatok az életünkben az internetnek köszönhetően, ez azonban megváltoztatja a tekintélyhez való viszonyunkat. Mint Ferenc pápa írta Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításában: ne akarjunk válaszolni olyan kérdésekre, amelyeket nem tett föl senki – inkább a kérdések feltevésében segítsünk.
A Facebook kapcsán az előadó kiemelte a közösségi oldal lényegi eszközét, a megosztás szerepét, mely nem csupán a tartalom továbbadását jelenti – saját magunkat is továbbadjuk a tartalommal együtt, „hozzáadjuk a saját arcunkat”. Ez pedig a tanúságtevő kommunikáció egyik útja, ami az első keresztényekhez tesz hasonlóvá minket; tanúi vagyunk a továbbadott tartalomnak. Az egyház egyik feladata pedig az, hogy a tudásával hozzájáruljon ahhoz, hogy ez a kommunikáció hitelesebb legyen.
A korábbi nemzedékek számára alapvető volt a befelé fordulás, a „belsővé tevés” – ezzel szemben napjaink fiataljai az interaktivitásban élnek, akkor tudnak átélni egy élményt, ha interakcióba kerülnek azzal. Adódik a kérdés, hogy mindez veszélyes-e, vagy csupán a lelki élet egy új útja? Antonio Spadaro felhívta a figyelmet arra, hogy amikor Szent Ignác egy olvasmány megértése fölötti szemlélődésre buzdít, akkor arra szólít fel, hogy képzeljük el a jelenetet, lépjünk bele a jelenetbe, beszéljünk a szereplőkhöz – mi más ez, mint interakció?
A szerző előadását követően a művet a kötet magyar fordítója, Török Csaba teológus, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) televíziós referense ismertette. Az eseményen közreműködött Rátkai Balázs, az Új Ember főszerkesztője, Domokos György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Olasz Tanszékének vezetője, aki a szerző szavait tolmácsolta, és Kuzmányi István, a Magyar Kurír főszerkesztője.
| A könyv az Új Ember kiadásában, a Jezsuita Rendtartomány – Forrai Tamás tartományfőnök, valamint a Magyar Kurír közreműködésével, Török Csaba teológus fordításában jelent meg.
Antonio Spadaro SJ Cyberteológia című kötete 2012-ben jelent meg Milánóban, a magyar kiadást megelőzően hat nyelven látott napvilágot. A szerző a legrégebben alapított olasz katolikus teológiai folyóirat, a La Civiltà Cattolica főszerkesztője, a Gregoriana Pápai Egyetem tanára. Tanácsaival nagymértékben segíti a Vatikán megújuló kommunikációját. 2013-ban ő készítette az első hosszabb interjút Ferenc pápával. |
Forrás: Magyar Kurír, fotó: Lambert Attila